A jurta a vándorló nomádok, a honfoglalás előtti magyarok praktikus lakóépülete volt. A nagy állattartó közösségekhez köthető életforma során alakult ki ez a rácsos falú, kupolás tetejű, nemezzel borított, sátorszerű építmény. A jurta jelentősége abban állt, hogy szétszerelve könnyen tovább lehetett vele vándorolni, ami az évszakok változása által meghatározott sztyeppei életmód (téli-nyári szállás), a költözködés szempontjából rendkívüli fontossággal bírt.

A jurta kör alakban felállított rácsos fala, a "kerege" - amely állati inakkal összefogott falécrács táblákból állt - tartotta a körülbelül tetőléc keresztmetszetű lécekkel középre igazított kör alakú úgynevezett tündököt, amit építéskor az "istenfának" nevezett villás alakú rúd tartott. A "kerege" köré szorosra feszített kötél biztosította, hogy a jurta az "istenfa" kivétele után nem rogyott össze.

A bejáratot egy szőnyegajtó takarta, rendszerint nemezből készült. A vándorló nomádok hite szerint a jurta küszöbére tilos volt lépni, mert a küszöb alatt alvó házi istenek (szellemek) felébredtek és bajt hoztak a családra. Ez a babona még napjainkban is fellelhető a magyar családok között.

A jurtában a bejárattal szemben helyezkedett el egy kezdetleges oltár. A jobb oldalon volt a férfiak helye és a család vagyona, bal oldalon pedig a nők és a főzéshez szükséges készletek, ételek kaptak helyet. A jurta közepén pedig maga a szabad tűzhely került elhelyezésre, amin és amellett a megfőzött ételek, illetve akkor használt edényeket helyezték el. A szabad tűzhely égésgázai a jurta tetején elhelyezett tündökön keresztül távoztak a szabadba. A tündököt a tűzhely használatán kívüli időszakokban nemezzel letakarták, letakarhatták. Az épület hőtartó képességét a "kergére" felkötött nemezlapokkal fokozhatták, ha több réteget erősítettek egymásra. Meleg időszakokban a nemezburkolatot feltekerték, felhajthatták, vagy vízszintes irányban árnyékolóként botokkal kitámaszthatták a szellőzés segítése érdekében. A padlózatot, a földet rendszerint szőnyegekkel, nemezlapokkal burkolták. Ennek minősége, díszítettsége és mennyisége a gazda módosságát is mutatta. A kazah jurta annyiban tér el hogy nincsenek istenfák és hajlítottak a tetőlécek végei.

A jurta szó az ótörök jurt szóból származik, amely lakóhelyet, tartózkodási helyet jelent.